Hol Forgatták Az Egri Csillagokat
- Online
- Hol forgattak az egri csillagokat
- Turista Magazin - Érdekes hazai filmes helyszínek, ahol kirándulni is lehet
- Így készült az Egri Csillagok – fotók a pilisborosjenői egri várból | EgerHírek
Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen műemléken nem lehetett volna csak úgy robbantgatni. Az egri vár a Tinódi Sebestyén (Dózsa György) tér felől 1965-ben Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr Gárdonyi Géza sírja az egri várban Fotó: Fortepan / Magyar Bálint Elhatározták tehát, hogy felépítik a korabeli vár másolatát. A helyszín kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az valamelyest hasonlítson az eredeti terepviszonyokhoz, jól fel lehessen vonulni az ostromlóknak, és persze, hogy közel legyen Budapesthez. Az már csak szerencsés adottság volt, hogy a várépítéstől másfél kilométerre nyitottak egy murvabányát, ahonnan alapanyagot lehetett hordani az építéshez (egy kis kitérővel akár ezt is meglátogathatjuk a bevezetőben említett kirándulás során). Nem kellett messze menni a kazamatajelenetek forgatásához sem, azokat a közeli Tárnok-sziklánál vették fel. A kamera mögött Szécsényi Ferenc, a film operatőre Fotó: Fortepan / Bojár Sándor Ugyanakkor a forgatási helyszín kiválasztásának politikai okai is voltak.
Online
- Ütésálló "Guard" Ezüst színű Tok (Samsung A20e) - TopTok
- Hol forgatták az egri csillagokat 4
- The Mandalorian 2. Évad 5. Rész Online dmdamedia.eu
- Arany Óvoda
- Lázár ervin az asszony elemzés 4
- Hol forgatták az egri csillagokat video
Az közismert tény, hogy a filmben a török sereg javát a Magyar Honvédség adta, az azonban kevésbé, hogy a várat is zömmel katonák építették. Vayer Tamás díszlettervező - aki a grafikusként híressé vált Szász Endrével tervezte a várat - egy interjúban elmondta, hogy nem igazán értették, az itt dolgozó katonák miért fegyverekkel, teljes felszerelésben érkeztek a közeli erdőben kiépített táborukba. Már Bulgáriában forgattak a nyáron, amikor megtudták, hogy a szocialista országok - köztük Magyarország is - megszállták Csehszlovákiát. Szerinte már emiatt lehettek készültségben az építés, illetve a forgatás idején is. Fotó: Fortepan / Főfotó A két tervezőnek nem volt könnyű dolga, mert elég nehezen lehetett egy dombtetőre épült várat lemásolni a hegyoldalba. Miután 1967 decemberében fáradságos munkával kijelölték a pontos alaprajzot, szilveszter éjjelén a nagykevélyi turistaházban mulató fiatalok az összes jelzőkarót kiszedték. Az évet tehát azzal kezdhették, hogy ismét kimérték a helyszínt.
Hol forgattak az egri csillagokat
: Mennyei seregek, Gyula vitéz télen-nyáron, Sztrogoff Mihály, Rab ember fiai, Angyalbőrben, Magyar vándor, stb. A helyszínt használták a Vaják című sorozat forgatása során is. [1] A vár légi felvételeken [ szerkesztés] Egri vár (Pilis), légi fotó Az egri vár másolata a levegőből Egri csillagok filmhelyszíne légi felvételen Madártávlatból az egri vár másolata Vármásolat a magasból, Pilisborosjenő határában Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Az egri vár másolata a Google felvételén, 2010 A Google Earth számára kiválasztott fénykép a várról Budapest mellett van az egri vár (Városban, 2011. október 6. ) Képek a várról 1. Képek a várról 2.
Az azonban bizonyos, hogy a két részt több mint kilencmillió néző látta a mozikban, Kovács István pedig állítólag 27 ezer szerelmeslevelet kapott utána. A vár másolata pedig ma is áll. Sőt, nem csak áll, de azóta is betölti eredeti funkcióját, tehát mind a mai napig forgatnak benne filmeket. Itt vették fel a Gyula vitéz télen-nyáron, a Sztrogoff Mihály, a Rab ember fiai, az Angyalbőrben és a Magyar vándor egyes jeleneteit, legutóbb pedig a Vaják című fantasy-sorozatban tűnt föl egy pillanatra. Egy szép későőszi napon nekünk is érdemes felkeresni a várat, egy kevésbé szépen pedig újranézni sokadszorra az Egri csillagok at. Ez a cikk a Fortepan és a Capa Központ együttműködésében futó Heti Fortepan sorozat része. Írta: Zubreczki Dávi. Képszerkesztő: Virágvölgyi István Kapcsolódó írásaink: Ötven év után 4k minőségben az Egri csillagok 2018. 10. 11. - 12:30 | Várkonyi Zoltán klasszikus filmalkotását a Magyar Nemzeti Filmarchívum restaurálási programjában újították fel. Október 14-én az Európai Art Mozi Napon 14 hazai moziban - köztük a szombathelyiben is - vetítik le a filmet.
Turista Magazin - Érdekes hazai filmes helyszínek, ahol kirándulni is lehet
Errefelé kanyarog az Országos Kéktúra, nem messze található a jellegzetes formájú Teve-szikla, de érdemes felkeresni az ősember rejtekhelyét, a Mackó-barlangot is, és persze meghódítani a Nagy-Kevély csúcsát. 2 / 9 Részlet az Egri csillagok című filmből 2. Karády Katalin lábnyomán 3 / 9 A füzérradványi Károlyi-kastély és pompás kertje Fotó: Gulyás Attila A füzérradványi Károlyi-kastélyban filmtörténeti tárlatot is meg lehet nézni. Nem véletlenül: itt forgatták az 1940-es években a Kísértés c. filmet Karády Katalin és Bulla Elma főszereplésével, 74-ben pedig Szerb Antal egyik leghíresebb regényének, A Pendragon legendának a lapjai elevenedtek meg a falak között. De nem csak ezért lesz érdemes idelátogatni. A tervek szerint egy földszinti tárlat az épület aranykorát fogja megidézni, amikor az (1938-tól) luxusszállóként működött, és olyan hírességek fordultak meg benne, mint Henry Ford, Fényes Szabolcs vagy Jávor Pál. A kastélyt egyébként a 16. század végén építették, és nagyjából száz évvel később került a Károlyiakhoz királyi adományként.
Így készült az Egri Csillagok – fotók a pilisborosjenői egri várból | EgerHírek
Leugrottam a lóról, és ott állt előttem egy statiszta gyerek, majdnem belebotlottam. Hirtelen azt találtam mondani –- a berendezett statisztéria, a ruhák, a háttér, a színészkollegák előtt –-, hogy »bocs«. Na, hát Várkonyi majd' megőrült: "ne hülyéskedj már! Hogy mondhatod, hogy »BOCS« egy történelmi filmben?! " Nem mindenki bánt azonban ilyen kesztyűs kézzel szereplőtársaival. A 40 fokos hőségben Ferdinandy Géza világbajnok öttusa- és vívóedző szárnyai alatt cseperedő harcosok olyannyira belejöttek a kardozásba és verekedésbe, hogy az szinte életformájukká vált: "Nagyon jól éreztük magunkat. Folyamatosan egymást cikiztük. Emlékszem, a Polgár Géza – aki a Bolyki-bástyát védte – mindenáron verekedni akart. Ez a Várkonyit nagyon izgatta, és azt mondta: hát csináljatok már valamit! Menjen egy operatőr, vigyen kamerát, de nem kell bele film – úgysem lesz benne a filmben, fölvenni se kell – menjen két kaszkadőr is, csak hadd verekedhessen a Polgár! – meséli Koncz Gábor. És miközben a hős várvédők a harci jeleneteket gyakorolták, vagy csupán saját örömükre verekedtek egy kiadósat.
Híres tulajdonosai között szerepel Károlyi Sándor, a szatmári béke (1711) megkötője, illetve Károlyi Ede, aki Ybl Miklóst bízta meg az átépítéssel, valamint Károlyi László és Apponyi Franciska, akiknek az épület mellett a park kicsinosítását köszönhetjük. Ez utóbbit 2014-15-ben szinte teljesen helyreállították, így tökéletes helyszíne lehet egy kellemes sétának. 4 / 9 Részlet a Pendragon legenda című filmből 3. Pilisszentlélek, a mi kis falunk 5 / 9 A pajkaszegi Teca kocsmája valóságban is italmérésként üzemel Pilisszentléleken Fotó: Sárosi Attila Pajkaszeg neve biztosan sokaknak ismerősen cseng, de azt már talán kevesebben tudják, hogy az egyik legnézettebb, jelenleg is futó magyar sorozat – A mi kis falunk – valójában Pilisszentléleken játszódik. Ha valaki esetleg még nem hallott volna róla, a vígjáték a tipikus falusi hétköznapokat mutatja be, jellegzetes karakterekkel, és bár a humoros kis túlzásoké a főszerep, a jelenetek sokszor eléggé életszagúak. Teca kocsmájába a valóságban is betérhetünk egy sörre.
Bár egy későbbi forgatási napon ez amúgy is megtörtént volna, de akkor gyorsan kellett cselekedni. Várkonyi odaküldte a lángoló roncsok elé Sinkovitsot, hogy valamit rögtönözzön. A felvételek végül belekerültek a filmbe is. Fotó: Fortepan / Főfotó Fotó: Fortepan / Bojár Sándor A több ezer ostromló török felöltöztetése és felfegyverzése nem volt egyszerű feladat. Nem véletlen, hogy többségük félmeztelenül harcolt - szerencsére ez a valóságban is így volt, vagyis korhű maradhatott a megjelenésük. A közelről vett alakok ruhájánál valóban nemes anyagokkal dolgoztak, de a többség úgynevezett papírruhát viselt. Hasonló trükköt alkalmaztak a páncélingeknél is, melyek fémes csillogását a lurex adja, ezt szőtték át műagyaggal, majd ezekből kötötték a sodronyt, akár csak egy pulóvert. Statiszták között a film főszereplői: Sinkovits Imre és Venczel Vera Fotó: Fortepan / Bojár Sándor Az ágyúk papírmaséból, a sátrak műanyagból készültek. Az akkoriban szinte megfizethetetlen strucctollakat - melyek a török ruházatot díszítették - más madártollak összeragasztásával alakították ki.
A Fortepan gyűjteménye jó néhány, a forgatáson készült fényképpel gazdagodott, ezekből válogattunk. Az Egri csillagok minden tekintetben szuperprodukció volt. Várkonyi Zoltán zsinórban megrendezett három grandiózus Jókai-adaptációja után (1965: A kőszívű ember fiai 1-2., 1966: Egy magyar nábob, 1966: Kárpáthy Zoltán) vágott bele Gárdonyi Géza regényének megfilmesítésébe. A főszerepeket Kovács István, Venczel Vera és Sinkovits Imre játszotta, de egy kis túlzással azt lehet mondani, hogy szinte minden megszólaló ismert vagy később ismertté vált színész volt. A szereposztásra szavazni lehetett az Ifjúsági Magazin olvasóinak is, bár az alighanem csak színjáték volt, addigra már döntött Várkonyi. Igaz, a bevált recepten nem változtatott, így a korábbi filmjeiből ismert arcok jelentek meg itt is - akiket amúgy az olvasók is szerettek volna a vásznon viszontlátni. Várkonyi Zoltán színész, rendező, a Vígszínház igazgatója irodájában 1963-ban Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal Sinkovits Imre és Várkonyi Zoltán az egri vár kicsinyített mása előtt Fotó: Fortepan / Bojár Sándor Nemeskürty István forgatókönyve ugyan több eseményt, szálat és szereplőt kihagyott a regényből, a helyszínekkel nem lehetett takarékoskodni.