A Kereszténység Legnagyobb Ünnepe Krisztus Feltámadásának Napja
Húsvét vasárnapja a tavasz kezdetét követő első holdtölte utáni vasárnap. A kereszténység első évszázadaitól fogva szokássá lett, hogy a nagycsütörtök esti szentmisét követően elnémulnak ("Rómába mennek") a katolikus templomok harangjai, és csak a nagyszombat esti szertartáson szólalnak meg újra, jelezve Krisztus feltámadását. Több magyarázat ismert arra, hogy honnan kapta nevét "zöldcsütörtök", azaz nagycsütörtök, amely a többek között Leonardo da Vinci remekművén megörökített utolsó vacsora és a katolikus hit szerint az oltáriszentség megalapításának napja is. Német nyelvterületen egyesek a "greinen" (weinen, azaz sírni) szóból, mások ellenben a zöld szín elnevezéséből vezetik le, mivel azon a napon a böjt okán rendszerint valami zöldet (spenótot) fogyasztanak a hívők. A nagypéntek német elnevezése, "Karfreitag" az ónémet "kara" (bánat, gyász) szóból ered. Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. A nagyszombat esti feltámadási körmeneten a hívők égő gyertyákkal vonulnak, jelezve, hogy hitük szerint Jézus - mint maga mondta - a "világ világossága".
Nagypéntek - Jézus Krisztus kereszthalálának napja - Stuttgarti Katolikusok
Istenkáromlás vádjával – Isten Fiának vallotta magát – halálra ítélték, majd reggel átkísérték Pilátushoz, a római helytartóhoz, és azzal vádolták meg, hogy a zsidók királyának vallja magát. Pilátus – bár látta, hogy ártatlan, és próbálta megmenteni – mégis megerősítette az éjszaka hozott halálos ítéletet, amelyet még aznap délelőtt végrehajtották, Jézust keresztre feszítették. A magyar nagypéntek szó a keleti egyházban szokásos görög elnevezést követi: hé hagia kai megalé paraszkeué, azaz a szent és nagy készületi nap. A nyugati egyházban hivatalos latin neve: feria sexta in passione et morte Domini, vagyis az Úr szenvedésének és halálának péntekje. Angol nyelvterületen hosszú vagy jó pénteknek is nevezik, német elnevezése, a Karfreitag az ónémet kara (bánat, gyász) szóból ered. A nagypénteki szertartás az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. De emlékeztethet a Golgota csupasz sziklatömbjére is, ahol a megváltás áldozata megtörtént.
Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak. Jézus a Golgotán (Munkácsy Mihály festménye) Forrás: Wikimedia Commons Az ünnepet negyvennapos, hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség, az élet győzelmét a bűn és halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A római Szent Péter tér és bazilika Forrás: AFP/Tiziana Fabi A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni.
A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A szentelés után a hívők siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették, vagy meghintették vele a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne. Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás, és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. Húsvéti locsolók Hollókőn Forrás: Csudai Sándor - Origo A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható.
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból. Igen sok keresztény templomban éjszakai szertartáson ünneplik Krisztus feltámadását. Ekkor gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely azután pünkösd ünnepéig minden szertartáson - különösen keresztelésekkor - ott ég az oltár mellett. A IV. század óta jött szokásba, hogy a húsvétvasárnapra virradó éjjelen szentelik meg a templomokban a keresztvizet.
- A kereszténység legnagyobb ünnepe krisztus feltámadásának napja 6
- Új Elektronika apró! Ingyenes elektronikai hirdetések Hardverapró... 2659. oldal - Apróhirdetés Ingyen
- A kereszténység legnagyobb ünnepe krisztus feltámadásának napja video
- Király vendéglő zirc heti menu principal
Nagyszombaton Erdő Péter Cserháti Ferenc segédpüspökkel közösen tart vigíliát a Szent István Bazilikában. Nagyszombaton, a feltámadás előestéjén már körmenettel ünnepelnek a hívek. "A nagy zsidó ünnepeknek az előestéje is már a liturgikus ünneplésnek az alkalma, ezt folytatták a keresztények, tehát az előeste már a húsvét ünneplésének szerves része. Az előesti szentmisét ősi magyar szokás szerint körmenet követ, ilyenkor pedig kimegyünk az utcára, és énekelve járunk a templom körül, megosztva a világgal is örömünket" – magyarázta Erdő Péter. "Krisztus feltámadásának ünnepe, húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, törekszünk arra, hogy minden szertartásban, minden felekezetben ugyanazon a napon ünnepeljünk, Ferenc pápa is ezen dolgozik. Különösen a keleti hagyományt követő keresztény testvéreinkkel keressük az alkalmat, hogy lehetne ezt megvalósítani" – hangsúlyozta a bíboros. Húsvét vasárnap Erdő Péter Esztergomban vezeti a szentmisét, a Szent István Bazilikában Schnell György esztergom-budapesti segédpüspök, a bazilika plébánosa mond szentbeszédet.
A várban mesélnek a szagos vizekről és a hiedelmekről, részesei lehetnek a vendégek a locsolkodásnak, tojást festhetnek, nyuszit simogathatnak, beállhatnak a táncházba, megleshetik, hogyan dolgozik a tojáspatkoló, és rég elfeledett népi játékokat is kipróbálhatnak. Tojásfestés a diósgyőri várban Forrás: Facebook/ A vár hivatalos oldala Naponta négy alkalommal rendhagyó vártúrák is lesznek. A hagyományőrzésről híres, az UNESCO világörökségi listáján szereplő Hollókő idén is érdekes programokkal várja az odalátogatókat. A négynaposra bővült Hollókői Húsvéti Fesztivál keretén belül a következőkre lehet készülni: palóc gasztronómia, népszokások felelevenítése, koncertek, családi, illetve gyermekprogramok, na és persze, locsolkodás. A Nagy Húsvéti Locsolkodásra csakis vödörrel, húsvéthétfőn kerül sor 10 órától az Ófalu parasztházai között. Kedvcsinálóként a tavalyi fesztiválról megnézhetnek egy látványos összeállítást.