Mit Tud Rólad A Google
2016. október 12. Az "ingyen" prémiumszolgáltatásnak megvan az ára: nem is sejtjük, mi mindent tud rólunk a keresőóriás. A Google szerverein ott van az is, mit csináltunk tegnap este. A Google óriási vállalattá nőtte ki magát indulása óta, most már hatalmas holdingcégbe, az Alphebetbe szervezik rengeteg tevékenységüket. Termékeiket sok millióan használják naponta, nem túl meglepő, hogy rengeteg adatot kezelnek. Azzal mégis elég durva szembesülni, hogy mennyi mindent tud rólunk a cég. Ráadásul, ezek csak a felhasználók által is elérhető adatokat, bizonyos funkciókból kiderül, hogy még ennél is biztosan többet tudnak (például, hogy mikor, milyen eszközről, honnan használatuk a szolgáltatásaikat). Mivel nem kötik az orrunkra, különböző forrásokból csak tippelni lehet, a Google összesen mennyi adatot kezel. Elég nagy ívű becslés, de a cég elvileg 10-15 exabájtnyi adat felett őrködik. Csak, hogy érezzük, ez milyen sok: 1 exabájt = 1 milliárd gigabájt. A mai okostelefonokban átlagosan 32-64 gigabájtnyi tárhely van.
Mit tud rólam a google
Hamar kifejlődtek az információk átalakításának olyan módjai, melyekkel az emberek a világhálón tudták megosztani egymással az adatokat. Ez volt az ajtaja annak történelmi szakasznak, amikor a '90-es évek közepén számos szolgáltatás elindult az adatok indexelése, rendszerezése és megtalálhatósága miatt. Érdekes módon ez nem okozott különösebb robbanást az internethasználatban, hiszen akkor még kevesek számára elérhető szolgáltatás volt és sokan nem jósoltak nagy jövőt a dolognak. Számos keresőcég csődbe is ment a '90-es évek végén emiatt. Közben azonban Larry Page és Sergey Brinn olyan keresőmotor fejlesztésébe kezdett, ami aztán megváltoztatta a világot. 1999-ben 100. 000 dolláros kezdő tőkével alapították a Google-t, és 2005-ben a tiszta nyereség már 1, 5 milliárd dollár volt. Eredetileg a kifejlesztett új keresőt nem maguk szerették volna piacra dobni, hanem egy már működő cégnek akarták eladni, azonban senki nem látta a fantáziát a termékükben annyira, hogy megvegyék tőlük. Így indultak el világhódító útjukra.
A Térkép ügyesebben ajánl helyeket, tervez útvonalat, megtanulja, hogy merre lakunk, ha engedélyezzük ezt az adatgyűjtést. Mit kerestél? A különböző Google termékek keresési előzményeit akár külön kezelve is megnézhetjük. Azaz listázhatjuk a YouTube kereséseinket, a Google webkeresőbe beütött szavakat, és természetesen külön kategóriát képeznek a Play Alkalmazásboltban végzett kutatásaink is. Külön aloldalon kezelhető, de érdemes ide tartozónak venni a Hirdetésbeállítások nevű funkciót is. Itt azt tekinthetjük meg, mit gondol a Google, mit érdemes nekünk hirdetni. A személyre szabást ki is lehet kapcsolni, mindenki maga a megmondhatója, hogy a lézerpontos vagy a kellemesen átlagos reklámok zavarják kevésbé. Kis kém az Android Alkalmazáselőzmények néven egy újabb érdekes kategóriát találunk. Percre pontosan az androidos készülékünkön megnyitott appok listáját. Őrülten részletes számadás van itt az appokról. A lenti képen látható, hogy egy Messenger chatbe betallóztam egy korábban elkészített képet: mindkét alkalmazás megjelenik a listában.
Persze erről nyilvános adatok nincsenek, de a bevételek magukért beszélnek. Hozzávetőlegesen a többi keresőmotorral szemben a Google a világ összes keresésének 78%-át kezeli, tehát kimondható, hogy egyeduralkodó a piacon minden szempontból. Ajánlott dokumentumfilm – A Google kulisszatitkai Picit már régi, de azért hasznos információk is elhangzanak benne. Főleg azoknak tettem bele a filmet, akik szeretnék több nézőpontból látni a témakört. Sok átfedés van a leírtak és az elmondottak között. Bővülés, fejlesztések és appok Azzal, hogy ilyen mennyiségű tőke áramlik a Google felé, természetesen egyenes út vezetett az összes olyan elérhető technológia bekebelezéséhez, ami a további adatokhoz segítheti hozzá őket. Több adat = több pénz. A lista elég hosszú lenne, ha ide írnám, úgyhogy a wikipedia oldalán eléritek. Néhány nagyobb céget/szolgáltatást azért leírok, a miheztartás végett (párat hazánkban kevésbé ismerünk, de ezek nem csorbítják értéküket): Android, Youtube, Waze (GPS és sebességmérő mobil alkalmazás), Songza (zene-streaming, a Google Play Music alapja), Nest Labs (hi-tech cég, wi-fi alapú detektorokkal, applikációkkal).
Kíváncsi vagy, mi mindent tud rólad a Google? (Nem kell megijedni, azt nem tudja, milyen fogkrémet használsz! ) Az adattárolás modern korában nem meglepő, hogy az internetes megacég, a Google igen sok mindent tud rólunk. És hogy miért? Ezen tárolt adatok segítik a fejlesztők munkáját, hogy kényelmesebbé tegyék az internetes felhasználói élményt, és visszajelzést adnak az esetleges problémákról is. De nekünk is jogunk van tudni, hogy a Google milyen adatokat tárol rólunk. Íme, 6 olyan dolog, amit az internetes cég tud rólunk. Személyre szabott hirdetések Ahhoz, hogy személyre szabott hirdetéseket kapjunk, a Google létrehozza minden egyes felhasználó profilját. Itt tárolódnak az adatink visszamenőleg is. Ezen adatok alapján pedig kiválasztja, hogy kinek, milyen ajánlatokat, hirdetéseket jelenítsen meg a keresőoldalakon. A Google tudja, hol járunk Ha Android operációs rendszert használsz mobiltelefonodon, és a helymeghatározás nincsen kikapcsolva, akkor a rendszer állandó jelleggel jegyzi tartózkodási helyed.
A Google tényleg mindent tud rólam? Természetesen nem tud mindent, de jó úton jár a világ legnagyobb adattömegeinek elemzését, kezelését és szűrését illetően, amibe a TE adataid is beletartoznak. Ez a cikk azt fogja bemutatni, hogy a Google milyen módon rendszerezi az adatokat, hogyan jut egyáltalán hozzájuk, továbbá mi volt az az út, ami által elérte ezt. Történelem, vagy inkább: sikersztori Ez a fejezet egy picit száraz, de mindenképp kell ahhoz, hogy megértsük a Google fejlődését és azokat a körülményeket, hogyan valósulhatott meg ez a mindent bekebelező nagyvállalat. Az internet alapjait 1973-ban sikerült megalkotnia Vint Cerf -nek és Bob Kahn -nak (többek közt) az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának Fejlett Kutatási Központjánál (DoD Advanced Research Projects Agency, DARPA). Már az alkotás pillanatában is egyértelmű volt, hogy a technológia nagy ütemben fog fejlődni, azonban az a tény, hogy mára több milliárd ember használja és ekkora adatmennyiség lesz mozgatva általa, arra senki nem számított.
- Mit tud rólunk a Google? | 24.hu
- Mit tud rólad a google.fr
- Samsung galaxy a5 2015 kijelző model
- Mit tud rólam a google
Az egyszer exportált adatokat amúgy is csak szenvedések árán lehet visszaköltöztetni egy másik levelesládába, így az is elképzelhető, hogy erre nincs is szükségünk. Egy ok van, ami miatt biztosan érdemes tudni a Takeout-ról. Itt lehet a legkényelmesebben letölteni egy csomagban az összes Google Photos-ra feltöltött képünket. Nem minden képtárhely kínál erre lehetőséget – az Instagram még csak esküdözik, hogy lesz ilyen – érdemes tehát megbecsülni. Mi van hátra? Teljesen nem lehet kilépni a Google világából. Legalábbis anélkül nem, hogy át ne költöznénk butatelefonra, és a levelezésünket egy háborítatlanabb privát szférát kínáló szolgáltatóhoz ne mozgatnánk át. A különböző adatgyűjtéseket viszont kikapcsolhatjuk egyesével. A következő hetekben pedig eldönthetjük, kényelmetlenebb-e az életünk, ha a például Térkép fejből nem tudja a lakcímünket. Hogy ez macerás? Igen. De privát szférája csak annak van ma, aki aktívan hajlandó foglalkozni vele. Kiemelt fotó: Karen Bleier/AFP Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Egy honlap segítségével megtudhatjuk, hogy milyen internetes adatokat gyűjtött be rólunk az elmúlt évek során a Facebook, Google, Apple, Twitter, vagy éppen a Snapchat. Köztudott, hogy a Facebook és a Google rendszeresen gyűjtögeti az adatokat rólunk, de rajtuk kívül más cégek is hasonlóképpen járnak el. Ilyen például az Apple vagy az Amazon, de a Twitter és a Snapchat is szokott információkat gyűjteni. Természetesen ehhez a tevékenységükhöz a mi beleegyezésünk is kell, amit a regisztráció során engedélyezünk nekik. Valószínűleg a legtöbben nem olvassuk el a több oldalas felhasználási feltételeket, csak azokat elfogadva tovább is lépünk. A felsoroltak közül persze nem mindegyik ugyanolyan módon használja fel a rólunk begyűjtött információkat, a Twitter például nem tárolja a nevünket, nemünket és a születési dátumunkat sem, de azt tudják, hogy milyen telefont használunk, vagy azt, hogy milyen időzónában vagyunk. Az Apple szintén nem gyűjtöget rólunk megrögzötten, ők csak néhány funkcionális információt és az üzenetküldéshez szükséges metaadatokat követik nyomon.